Koronavírus: Úgy tűnik, a kórházi fertőzések miatt volt nálunk meghökkentően magas a halálozási arány
Vajon mi lehet az oka, hogy Magyarországon közel tizenhétszer többen hunytak el a koronavírusban, mint pl. Szlovákiában? - tettük fel a kérdést május végén. Úgy tűnik, most megérkezett a válasz.
A koronavírus-járvány idején a regisztrált fertőzöttek mintegy negyede kórházi fertőzésként kapta el a koronavírust, és a halálesetek csaknem fele is ilyen intézményi fertőzés nyomán következett be - írja az Index egy olyan levél alapján, amelyet Müller Cecília országos tisztifőorvos küldött a Főpolgármesteri Hivatalnak.
Ezt most még egyszer: a halálesetek csaknem fele is ilyen intézményi fertőzés nyomán következett be.
Az üggyel kapcsolatban Karácsony Gergely is közzétett pénteken egy Facebook-bejegyzést:
Magyarországon a hivatalos adatok szerint eddig 595-en hunytak el a koronavírus következtében. Most azonban úgy tűnik, ebből közel 300-an tulajdonképpen az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt haltak meg. És persze nem tudhatjuk, mi, s pontosan hogyan van feltüntetve a kórházi statisztikákban.
Emlékszünk például a 41 évesen elhunyt tatabányai beteghordóra? Ő volt az egészségügyi dolgozók közül a koronavírus első ismert halálos áldozata, és az Operatív Törzs tájékoztatása szerint több alapbetegségben szenvedett. Müller Cecília azt állította: súlyos bakteriális fertőzés, vérmérgezés, bélgyulladás volt az „alapbetegsége” az elhunytnak, erre rakódott rá a koronavírus. Csakhogy az elhunyt felesége határozottan állította, ez nem igaz, a kórházban kapott el olyan fertőzést, ami a halálát okozta.
Ez az eset tökéletesen igazolni látszik az Indexhez került levélben leírtakat. Sőt, azt is megmagyarázná, miért volt nálunk kiemelkedően magas a halálozási arány, ami a koronavírust illeti. Míg pl. Szlovákiában 28-an, Horvátországban 120-an, Szlovéniában 111-en haltak meg, Magyarországon 595-en.
Arról már korábban írtunk, hogy valami nagyon nem stimmel a kormány által közölt számokkal, járványügyi részletekkel. Ahogy arról is, hogy Orbánék szerint tulajdonképpen nem is magas a halálozási arány. Ja, s Müller Cecília azt is közölte, hogy nem is halnak meg többen most, mint bármikor máskor „békeidőben” Magyarországon.
A kórházi fertőzés ténye egyébként nem meglepetés Magyarországon, naponta ugyanis több mint 200 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik egy 2016/17-es európai vizsgálat szerint. Ez összességében éves szinten legalább 340 ezer többletápolási napot jelent.
Ugyan a kórházi fertőzések számát soha, egyetlen kórházban vagy országban nem lehet nullára lecsökkenteni, becslések szerint 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Ha az 50 százalék túlságosan ambiciózus cél is, egy részük bizonyosan elkerülhető, és ezért mindent meg is kell tenni - mondta egy tavaly októberi konferencián Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője.
A szakértő már akkor arra figyelmeztetett – koronavírusról szó nem volt még a világban -, hogy kulcskérdés az infekciókontrollban résztvevő szakszemélyzet létszámának nagymértékű növelése, csakhogy a szakemberek hiánya miatt ez nem könnyű. Kiemelte, hogy nagy az elmaradás az alkoholos kézfertőtlenítő használatában - az uniós átlag 1000 ápolási napra 24 liter, szemben a magyarországi 8,1 literrel. Japánban 36 liter jut 1000 ápolási napra - amit minden betegellátási ponton biztosítani kell.
A Jobbik tavaly nyáron felszólította a kormányzatot, hogy hatékonyabban lépjenek felé a kórházi fertőzések ellen, és szorítsák vissza a megbetegedések számát. Lukács László, a párt országgyűlési képviselője első lépésként a kórházi fertőzések statisztikáinak nyilvánossá tételét említette, hogy "világosan, minden kórházra, akár minden osztályra lebontva megismerhetőek legyenek ezek az adatok." Kiemelte, hogy a betegek mellett a dolgozók is megfertőződhetnek, ezért is elengedhetetlen, hogy minden kórházban elegendő fertőtlenítőszer álljon rendelkezésre.
Ennek előzménye egyébként az volt, hogy a törvényi kötelezettség ellenére sokáig visszatartották az adatokat, majd egy olyan dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amiből gyakorlatilag semmi nem derült ki, legfőképpen nem a pontos számok.
További adalék a magyarországi halálozási rátához, hogy Kásler Miklós 2019 februárjában úgy nyilatkozott, hogy már „csak” 28.000 honfitársunk vár egészségügyi beavatkozásra.
Csökkentek a tervezhető egészségügyi műtétek várólistái, az elmúlt öt évben az akkori 70 ezres betegszámhoz képest mára a tervezhető beavatkozásokra várók száma 28 ezerre csökkent, ezzel Magyarország az európai középmezőnybe került - jelentette be büszkén az emberi erőforrások minisztere kicsit több mint egy évvel ezelőtt.
Vajon hányan várnak most a járvány miatt a Kásler szerint „tervezhető beavatkozásokra”?